KUTYA

 

• Parvovírusos bélgyulladás elleni védőoltás: 6-7 hetes korban.
• Kombinált oltás (szopornyica, parvo, fertőző májgyulladás, adenovírus, leptospirosis): 8-10 hetes és 10-12 hetes korban, majd fél év múlva ismét, azt követően évente egyszer.
• Veszettség elleni KÖTELEZŐ védőoltás: 4 hónapos korig először, majd fél éven belül ismételni, azt követően évente egyszer.
• Lyme borreliosis elleni védőoltás: első oltás 12 hetes kortól, második oltás 3-5 héttel később, aztán évente egyszer.
• Babesiosis elleni védőoltás: első oltás 6 hónapos kor betöltése után! A második oltás az elsőt követően 3-6 hét múlva, majd félévente ismételni.
• Kennel köhögés elleni védőoltás: kutyakölyköknél első oltás 6 hetes kor betöltése után, majd 2-3 hét múlva ismételni, azt követően évente egyszer.

 

MACSKA

 

• Kombinált oltás (calicivírus, herpesvírus, panleukopenia): 8-10 hetes korban, majd 2-3 hét múlva ismételni, azt követően évente egyszer.
• Macskaleukózis elleni védőoltás: első oltás 9 hetes kor után, majd 3-4 hét múlva ismételni, azt követően évente egyszer.
• Kombinált (calicivírus, herpesvírus, panleukopenia) + macskaleukózis elleni oltás: 8-10 hetes korban, majd 2-3 hét múlva ismételni, azt követően évente egyszer.
• Veszettség elleni védőoltás: 3 hónapos kor fölött először, majd évente egyszer

 

VADÁSZGÖRÉNY

• Kombinált oltás (szopornyica, parvo, fertőző májgyulladás, adenovírus, leptospirosis): 8-10 és 10-12 hetes korban, azt követően évente egyszer.
• Veszettség elleni védőoltás: 3 hónapos kor után először, majd évente egyszer.

 

NYÚL

• Myxomatosis + vérzéses betegség (RHD) elleni védőoltás: 6 hetes kor után először, majd 2-3 hét múlva ismételni, azt követően évente egyszer, ajánlottan kora tavasszal, a szúnyoginvázió előtt.

 

A toklász egy közönséges gyomnövény, az egérárpa (Hordeum murinum) megszáradt, széteső kalászának egy darabja. Az említett növény minden olyan területen fellelhető, ahol a növényzet rendszeres nyírása elmarad. Időjárástól függően május végén – június elején kezdenek a kalászok száradni, ettől az időponttól okoznak problémát körülbelül 2 hónapon keresztül.

A toklász szúrós vége révén bárhová be tud fúródni a kutya bőrébe, illetve bármely testnyíláson bejuthat (érintett lehet tehát a szem, száj, orr, fül, hüvely, pénisz, egyéb bőrterületek), majd az állat mozgásával együtt a toklász is vándorol egyre mélyebbre.

 

Bármely testrészbe jutva súlyos gyulladást okozhat, előrehaladott állapotban gennyes, váladékozó seb jelzi jelenlétét, vagy az érintett szervre jellemző speciális tünetek jelentkezhetnek az alábbiak szerint:

Fül: hirtelen jelentkező, heves fejrázás, fülvakarás, esetleg féloldalas fejtartás, fájdalmasság.
Szem: hirtelen fellépő egyoldali kötőhártya – gyulladás, duzzanat, erős váladékozás, szemhéjak csukva tartása.
Orr: hirtelen erős tüsszögés, esetleg váladékozás, mely véres is lehet.
Láb: az ujjak között megjelenő nedvező seb, melyet az állat folyamatosan nyalogat. A szőr kihullik, a gyulladt terület elszíneződhet, véres-gennyes jellegű váladék ürülhet.

 

Megelőzés:

Kerüljük a toklásszal fertőzött területeket!
A kutya szőrzetének rendszeres ápolása (fésülés, nyírás), séta után ajánlott átvizsgálni a veszélyeztetett testrészeket.
Nyírassuk rövidre a lábujjak és talppárnák közötti szőrt, a fül belső feléről lehetőség szerint nyírjuk le a szőrt teljesen, nyírassuk ki a hónalj szőrét, a combok belső felét, a has alját, az ivarszervek környékét, tehát a fokozottan veszélyeztetett területeket.

 

Terápia:

Már a legkisebb gyanú esetén is javasolt haladéktalanul állatorvoshoz fordulni, ugyanis minél kevésbé jut befelé a toklász, annál könnyebben távolítható el!
Eltávolítása ritkán sikerül bódítás nélkül, több okból is. Egyrészt kényes helyekre nyúlunk, amit ritkán tűrnek az állatok, másrészt az eltávolításhoz szükséges eszközzel akaratunkon kívül is sérülést okozhatunk, harmadrészt pedig fájdalmat is okozunk az állatnak.

Kutyák tenyésztésének
egészségügyi vonatkozásai

Méltán legkedveltebb háziasított állatfajunk és mára nélkülözhetetlen társunkká váló élőlény a kutya. Nem találunk még egy ekkora fenotipusos változatosságot mutató fajt az élővilágban.

Ezek a szélsőséges tulajdonságok és fajtabeli eltérések az ember több évezredes közreműködésének eredményei. Az öröklés szabályainak ismeretével, nagyobb biztonsággal és következetesebben folytathatjuk a tenyésztést, mivel megtervezhetjük a kívánatos és a mellőzendő, esetleg kizárandó fenotipusos megjelenést az utódgenerációban. Sajnos még a legprecízebb tenyésztői gyakorlat során is előbukkanhatnak nem kívánt, előre nem látható betegségek. A kutya fajban több mint 400 örökletes betegséget tartanak számon. A pontos és idejében történő felismerést akadályoztatja, hogy bármennyire is nagy az örökletes betegségek számbeli aránya, az előfordulásuk és diagnosztizálásuk száma csekélynek mondható, kivéve pár erősen terhelt fajtánál, melyek szűrésére már több figyelmet szánnak a probléma gyakorisága és súlyossága miatt.
Az utóbbi évek során növekvő tendenciát figyelhetünk meg a genetikai betegségek elterjedésében. A különféle örökletes bántalmak kialakulásához a társadalom minden olyan rétege hozzájárul, amely bármilyen szinten is foglalkozik a kutyák tenyésztésével vagy szaporításával, illetve nem kívánatos almokat hoz létre. A számos genetikai anomália, mint például diszpláziák, sérvek, szemproblémák, foghibák, epilepszia stb. azért alakulhattak ki, mert az ember a tenyésztés során nagyobb hangsúlyt fektetett az egyed megjelenésére, mint az általános egészségi állapotára, a kutya fajt extrém, természetellenes formákba és méretekbe kényszerítették bele kitenyésztésük során. A küllemi adottságokat előnyben részesítő tenyésztői szemléletmód átváltoztatásra szorul.

A leggyakrabban előforduló örökletes betegségeket az alábbi felsorolás szemlélteti:

1. A fej és a fogazat bántalmai:
Vízfejűség, nyitott koponyatető, bulldogfejűség, pontyszájúság, madárnyelv, szájpadláshasadékok, CMO, fogrendellenességek, fogínytúltengés.

2. A szem rendellenességei:
Entropium, ectropium, PRA/CPRA, retina dysplasia, retinadystrophia, szürkehályog, Collie-szemanomália, glaucoma, lencseficam

3. Idegrendszeri bántalmak:
Ataxia, beteges agresszivitás, epilepszia, süketség, izomgyengeség, végtagbénulás, miotónia, miopátia

4. A mozgatószervrendszer bántalmai:
Csipőízületi diszplázia, könyökízületi diszplázia, osteochondrosis dissecans, Legg-Calve-Perthes kór, patella-luxatio, törpenövés

5. A gerincoszlop és a csigolyák rendellenességei:
Nyaki csigolyák torzulása, gerincoszlop lerövidülése, porckorongsérv, csigolyákon keletkező csontkinövések és összenövések

6. A keringési rendszer bántalmai:
Hypertrofia, aortastenosis, pulmonalis stenosis, PDA, Fallott-tetralogia, mitralis billentyű dysplasia

7. Bőrbetegségek:
Atópiás dermatitis

 

Komoly aggodalomra ad okot egyes fajták feltűnő egészségügyi leromlása, mivel a folyamat visszafordítására nem mutatnak komolyabb hajlandóságot a tenyésztési eljárások.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy szűrési vizsgálatokkal nem rendelkező, a fajta elvárásainak nem megfelelő egyedeket párosítják egymással a szaporítók, a tapasztalatlan, de annál lelkesebb gazdák, és sajnos sok tenyésztő is. Ezzel rengeteg felesleges, és örökletes betegséget hordozó almot hoznak a világra.

A genetikai terheltségek visszaszorításának módszere az lenne, ha a szukákat és a kanokat egyaránt ivartalaníttatnák gazdáik az állat ivarérettsége után, és a tenyésztéssel csak az elismert, hivatalos tenyésztők és egyesületek foglalkoznának, a fajtastandardnak megfelelő, örökletes betegségektől mentes, egészséges idegrendszerű egyedekkel.

Előre tervezett műtétek esetén, ha egy egészséges felnőtt kutyáról illetve macskáról beszélünk, a műtétet megelőzően 12-18 órás koplaltatás (szilárd táplálékot nem kaphat) szükséges, illetve az operációt megelőzően 3-4 órán keresztül folyadékot sem fogyaszthat.

Fiatal kölykök és idős betegek valamint vadászgörények esetén kevesebb (4-8 óra) koplalás is elegendő, rágcsálók esetében pedig teljesen eltekinthetünk attól.

Bizonyos betegségek esetén a fent említettektől eltérő protokoll léphet életbe, ezt mindig egyedi mérlegelés alapján az állatorvos rendeli el.

Műtét után általánosságban elmondható, hogy amíg a nyugtató- és altatószerek hatása alatt van az állat (kába, szédeleg, stb.), addig nem ehet és nem ihat semmit. Általánosságban elmondható, hogy az ébredést követően 2-3 óra múlva folyadékot, 4-6 óra múlva szilárd táplálékot (konzervet, esetleg főtt húst főtt rizzsel) is fogyaszthat. Műtétet követően az esetek jelentős hányadában a seb védelme érdekében műtéti gallér viselése javasolt.

Már kapható rendelőnkben a Bravecto rágótabletta!

Teljesen új hatóanyaggal (fluralaner), 3 hónapos bolha és kullancsellenes hatással reméljük igazi áttörést jelent majd a kullancsok elleni védekezésben. Ízletes tabletta, aminek egyszeri beadásával 12 hétig védheti meg kedvencét a bolháktól és kullancsoktól.

Vényköteles készítmény, kizárólag állatgyógyszertárban és állatorvosi rendelőkben kapható!

A kutyák és macskák túlszaporodása világméretű problémákat vet fel.
Kb. 400-600 millió kóbor kutya, macska él világszerte, melyek egyrészt bizonyos bennszülött fajok pusztulását okozzák, a gazdasági haszonállatokat veszélyeztetik, és ami a legfontosabb, különféle zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek, pl.: veszettség, brucellozis és parazitózisok: Echinococcus, Coccidium, Giardia stb.) terjesztésében játszhatnak fontos szerepet.

 

Az ivartalanítás előnyei:

 

Hímekben megelőzhető:

• Here- és mellékhere gyulladás
• Heredaganat
• Jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH)
• Prosztatagyulladás
• Perianalis (végbél körüli) daganat

Nőstényekben megelőzhető

• Pyometra (gennyes méhgyulladás)
• Petefészek-cysta és daganat
• Hüvelyelőesés
• Emlőgyulladás
• Emlődaganat
• Nem kívánt vemhesség

 

Hosszú távú megoldás. Játékos, kiegyensúlyozottabb, kevésbé agresszív lesz az állat, viszont a rögzült szexuális szokások fennmaradnak.
Elhízásra hajlamosíthat az ivartalanítás, bár ez helyes táplálással és megfelelő mennyiségű mozgatással kivédhető.

Az allergia a szervezetnek az antigén (allergén) – ellenanyag reakcióján alapuló túlérzékenysége, amely az allergénnel való többszöri kapcsolatba kerülés következménye.

 

Allergia definíciója

Az allergia a szervezetnek az antigén (allergén) – ellenanyag reakcióján alapuló túlérzékenysége, amely az allergénnel való többszöri kapcsolatba kerülés következménye. Az allergiás gyulladás során az allergén és a szervezetben keletkezett ellenanyag reakciója magának a betegségnek az előidézője.
Az áthangolódott szervezetben az allergénnel való érintkezéskor a kórok jellegével, intenzitásával arányban nem álló súlyosságú bőrelváltozás keletkezik.

A túlérzékenység kialakulásának okai

Genetikai okok: az ellenanyag termelést szabályozó, immunreguláló gének és a betegségre (lokalizációjára) hajlamosító gének. (Fontos a genetikai okok kiküszöbölése a tenyésztésre szánt ebeknél – familiáris kórelőzmény ismerete).
Környezeti okok: allergéndús környezet, születés utáni steril környezet, súlyos parazitózis, vírusfertőzés, bolhásság.

 

Az allergiás bőrreakciók főbb típusai

Az allergiás bőrelváltozások korai és késői típusba sorolhatók. A korai típusú reakcióknál a bőrtünetek perceken, órákon belül kialakulnak és a betegség gyorsan lezajlik. A késői típusú reakcióknál pedig csak 1-2 nap múlva lép fel a gyulladás, és a betegség elhúzódó jellegű lesz.

1. Csalánkiütés

Hirtelen, rohamszerűen jelentkező, rendszerint gyorsan elmúló, savós beszűrődéssel járó allergiás bőrgyulladás.
Kórokok: rovarcsípés, gyógyszerek, vakcina, fertőzés, bélparaziták, növények, eleség, pszichogén hatás.
Tünetek: A tünetek néhány percen-órán belül kialakulnak. A bőrelváltozások legtöbbször a fejen, ritkábban egyéb testtájakon is mutatkoznak. Az elváltozás gyakran viszket. A csalánkiütés legtöbbször magától elmúlik. Súlyosabb esetekben a bőrtüneteken kívül általános szimptómák is jelentkezhetnek (láz, bágyadtság, étvágytalanság).

2. Atópiás bőrgyulladás

Az immunrendszer allergiás alapon kialakuló, megváltozott válasza, amelynek során a kutyák és macskák genetikailag prediszponáltan spontán alakítanak ki aeroallergénekre túlérzékenységi reakciót.
Kórokok: atkák (háziporatkák, lisztatka, szénaatka), hámképletek (emberi, kutya, macska, toll, gyapjú), pollenek (pázsitfűfélék, gyomnövények, fák, bokrok), penészgombák. Bármely fajtában és keverékekben is előfordulhat, de fajtadiszpozíció is megfigyelhető (westie, német juhász, boxer, shar-pei, uszkár, retrieverek stb.) A tünetek általában 1-3 éves korban jelentkeznek.
Főbb tünetek: viszketegség, szezonális-aszezonális, külső hallójárat gyulladás, bőrgyulladás, kötőhártya-gyulladás, ritkábban köhögés. A tünetek lokalizációja: fülek, pofatájék, lábak, hónalj, lágyék, has.

3. Eleségallergia

Az eleségallergia egy eleség összetevő által kiváltott immunológiai reakció. Nincs ivari-, és fajta prediszpozíció, de örökletes hajlam lehet. Az áthangolódás néhány héttől évekig is eltarthat.
Kórokok kutya esetén: csirke, tej, marhahús, tojás, gabonafélék, tejtermékek, búza, szója, kukorica
Kórokok macska esetén: hal, csirke, tejtermék.
Tünetek: Általában 1 éves kor előtt kezdődnek a tünetek. Jellemzően nem szezonális, generalizált viszketegség bőrelváltozással vagy anélkül. Lokalizáció kutyában: fül, pofa, lábak és/vagy hónalj, lágyék, hastájék, külső hallójárat, 10-15%-ban emésztőrendszeri tünetek.
Lokalizáció macskában: fej, nyak tájéki lokalizáció, sebek, fekély, traumás szőrhullás, külső hallójárat, kb. 30%-ban emésztőszervi tünetek.

4. Allergiás kontakt bőrgyulladás

Az allergiás kontakt dermatitis főleg a szőrtelen bőrterületeken mutatkozik.
Kórokok: pollen, növényi-, állati vagy műszálas anyagok, szövetfestékek, tisztítószerek, fertőtlenítők, antiparazitikumok, szappan, sampon.
Tünetek: az érintett területen kipirultság, kiütések, másodlagos gennyes bőrgyulladás, valamint idült bőrgyulladás lehet.

5. Allergiás gyógyszerkiütés

Bármely típusú allergiás reakciót előidézhetnek gyógyszerek.
Kórokok: antibiotikumok, antiparazitikumok, szintetikus ösztrogének, pajzsmirigy kivonatok, vakcinák. Egyes gyógyszereknél, mint a penicillin, anaphylaxiás reakció is előfordulhat.

6. Bolhanyál okozta allergiás bőrgyulladás (FAD)

Kutyák és macskák leggyakrabban előforduló allergiás megbetegedése, főleg tavasztól őszig, nedves, párás időben jellemző az előfordulása.
Kórok: bolhanyál allergénjei.
Tünetek: jellegzetes lokalizáció a hát, hátágyék, faroktő és a lágyék. Jellemző az erős viszketegség, hot spot kialakulása, traumás szőrhullás, másodlagos gennyes bőrgyulladás, krónikus esetben bőrmegvastagodás, elszíneződés.
Gyógykezelés: rendszeres bolhakontroll, helyi gyulladáscsökkentés.

A kutya egészségének fenntartásához alapvető, hogy napi rendszerességgel, megfelelő mennyiségű, kiegyensúlyozott táplálékkal lássuk el az állatot. Vannak bizonyos tápanyagok, amelyeket az állat nem nélkülözhet (pl.: fehérje, szénhidrátok, zsír, vitaminok, ásványi anyagok, rostok, víz), ugyanakkor korát, egészségi állapotát és életmódját is figyelembe kell vennünk a táplálék összeállításakor.

 

Táplálkozási szokások

A kutyák ragadozó állatok (carnivorák), őseik a vadászattal szerezték a táplálékot, a zsákmányszerzés gyakoriságától függően napokat is kibírtak táplálék utánpótlás nélkül.
Ez a magyarázata, hogy egyes kutyák kipukkadásig tömik magukat, ha nem szabályozzuk az eleség mennyiségét. Ösztöneik késztetik őket erre, melyek azt súgják, egyenek, mert ki tudja, mikor jön el a következő étel ideje.

A felnőtt kutyákat általában naponta egyszer kell megetetni, egyes esetekben a napi eledelt két részletben is etethetjük. Egyes fajtákat (pl.: német juhászkutyák, német dogok, szetterek, rottweilerek, vagyis az ún. mély mellkasú kutyákat) ajánlatosabb naponta kétszer etetni, hogy nagyobb eséllyel elkerüljük például a következményes gyomorkitágulást és gyomorcsavarodást, mely végzetes kimenetelű lehet, ha az állat nem részesül időben állatorvosi segítségnyújtásban.

 

A válogatós kutyák kezelése

A kutyák nem unják meg az állandó, ízre elfogadható és tápláló eledelt, emésztésüknek pedig jót tesz a rendszeresség. A válogatós kutyák rendszerint gazdájuk miatt válnak különccé, egy kutya nem hajlandó éhezni, csakis akkor, ha erre testi ok, például betegség kényszeríti, tehát elegendő, ha finnyás kedvencünknek néhány napon keresztül nem adunk egyebet, mint a rendszeres időközönként megjáró ételét. Amit a kutya nem fogyaszt el 20-30 percen belül, vegyük el előle és ne kínáljuk újra étellel egészen a következő etetési időig.
Az esetek többségében 2-3 nap alatt elfogyasztja az általunk kínált eledelt, persze fontos, hogy közben ne szánjuk meg az állatot és ne kínáljuk meg olyan eledellel, amit szívesen elfogad. Ha egy kutya egy adott tápot szívesen elfogyaszt, akkor azt éveken keresztül fogyaszthatja, nem szükséges csak amiatt cserélgetni a tápokat, hogy esetleg meg ne unja az állat.

 

Házi koszt vagy kutyatáp?

A legtöbb kutya örömmel fogadja a házi kosztot, de önmagában ezzel nem túl egyszerű kiegyensúlyozott módon táplálni kedvencünket. Az otthon készített ételek mellett csak nem teljes bizonyossággal szüksége van kiegészítő ásványi anyagokra és vitaminokra is. Beszéljük meg a kérdést állatorvosunkkal.
A legegyszerűbb etetési mód, ha kiválasztunk egy jó minőségű tápot és időnként kényeztetésképpen otthon készült finomsággal kínáljuk az állatot, vagy ezzel növeljük étkezési kedvét, ha beteg és elveszíttette az étvágyát. A főtt étel ne legyen forró vagy túl hideg, mindig hűtsük szobahőmérsékletűre mielőtt megkínálnánk vele kedvencünket, ne legyen nagyon zsíros vagy fűszeres. Lehetőség szerint a csontetetést is kerüljük, főként nagyobb mennyiségben, bár a kutyák általában szeretik, de amellett, hogy tápláló értéke minimális, számos emésztési problémát (pl. gyomormegterhelést- és következményes gyulladást, emiatt hányást, vagy éppen hasmenést illetve bélsárpangást /obstipatiot) okozhat.

 

Életszakasznak megfelelő etetés

A kölyökkutyák rendszerint 3-4 hetes korukig kizárólag szopnak, ekkor viszont fokozatosan elkezdenek átállni a szilárd táplálékra. 6 hetes koruk után adhatunk nekik önmagában kölyök tápot.
Általánosságban elmondható, hogy kb. 4-5 hónapos korig napi 3x, majd 10-12 hónapos korig napi 2x, azt követően napi 1x elegendő etetni a kutyákat, mindez persze nagymértékben függ az adott fajtától, testmérettől, esetleges betegségektől, az állat korától, kondíciójától és egészségi állapotától.

A kölyköket kizárólag nekik készített eledellel kell etetni, a felnőtt kutyák tápláléka számukra nem megfelelő. Az eltérő kor és méret eltérő táplálékigényt jelent. A kölykök energiaigénye közel kétszerese lehet a felnőttekének, azonban kis gyomorméretük miatt a felnőtt állatoknak készült tápból nem tudnak annyit felvenni, amely a tápanyag és energiaigényüket fedezné. A kölykök tápláléka a felnőttekéhez viszonyítva koncentráltabb, tápanyagokban és energiában gazdagabb, továbbá eltér benne az egyes tápanyagok és energia egymáshoz viszonyított aránya is. Ezért a kölyköket felnőtt táppal etetni súlyos kerülendő.

Az egyes fajták növekedési sebessége eltérő, a nagytestű fajtáké a legnagyobb. Amíg egy kistestű kölyök növekedése során a születéskori testsúlyát tízszeresére növeli, (az ember 28-szorosára) addig a például a német dog születési súlyának kb. 130-szorosára nő). A gyors növekedés időszakában (4 és 10 hónapos kor között) főleg a nagytestű fajták kölykeinél vétett etetési hibák maradandó csontfejlődési rendellenességekhez és ízületi deformitásokhoz vezethetnek. Ennek megelőzése érdekében a nagytestű fajták kölyök tápjai alacsonyabb energia-, zsír- és fehérjetartalmúak, mint a kisebb testű fajtáké.

A túlzott kalcium-etetés is súlyos következményekkel járhat. A kölyökkutyák emésztőrendszere még nem tudja korlátozni a kalcium felszívódását, a felnőtt kutyákkal ellentétben. Ha túl magas a táplálék kalcium tartalma, vagy csonterősítő tablettákat túladagolja a gazda, akkor annak jelentős része felszívódik a kölyök bélcsatornájából. A kalcium túladagolás a csontosodás folyamatát megzavarja

A növendék kor vége, illetve a felnőtt kor kezdete a különböző méretű fajtáknál eltérő. Általánosságban érvényes, hogy a nagyobb fajták növekedése később fejeződik be, mint a kis vagy közepes fajtáké.
A kis és közepes termetű fajtákat kb. 1 éves koruktól, a nagytestű fajtákat 1,5-2 éves koruktól tekinthetjük felnőttnek. Ennek épp a fordítottja igaz az öregedésre: a kistestű fajtákat később (kb. 9-10 éves kortól), a nagyobbakat korábban (kb. 7-8 éves kortól) tekinthetjük idősnek.
Ennek megfelelően változnak az igényeik is. A különböző nagyságú fajták anyagcseréje is eltérő sebességű. A kisebb testűek anyagcseréje gyorsabb, azaz többet fogyasztanak testtömeg kilogrammra számítva, mint a nagytestű fajták. Tápanyag- és energiaigényüket nagyságuk mellett az aktivitásuk is befolyásolja. Nagyobb az igénye egy vemhes, szoptató vagy egy munkakutyának, kisebb az ivartalanított vagy egész nap lakásban, fotelben heverésző házi kedvencnek.

A kutya tápanyag igényét alapvetően meghatározza ragadozó származása. A kutya bélcsatornája rövid, tehát gyorsan emészthető tápanyagokra van szüksége; állati eredetű fehérje alapú táplálékot igényel, nem növényi fehérjéket; vagyis húst, pl. csirkét, bárányt, nem pedig szóját és glutént. Emellett szüksége van szénhidrátokra és zsírokra is, valamint vitaminokra, ásványi anyagokra, makro- és mikroelemekre, ráadásul mindezekre megfelelő mennyiségben és arányban. A táp összeállítása tehát nem egyszerű feladat, ezért célszerűbb kész tápot etetni, mint otthon elkészíteni a kutya eledelét. Számtalan táp közül lehet ma választani, érdemesebb állatorvosi rendelőkben, szakboltokban vásárolni, ahol szaktanácsot is adnak. Célszerű az állat igényeit kielégítő, jó minőségű kutyatápot választani, ez esetben napi etetési költség sem drágább, mintha otthon főznénk kedvencüknek nap mint nap.

Felnőtt korban általában elegendő naponta egy alkalommal etetni a kutyát, lehetőleg este, amikor utána pihenni tud az állat. Nem ajánlatos etetés után mozgatni, játszani vele, mert (főleg nagytestű fajtáknál) telt gyomor esetén nagyobb a gyomorcsavarodás kockázata. Fontos a rendszeresség: próbáljuk tartani az etetési időpontot is, lehetőség szerint ne váltogassuk.
Elképzelhető az is, hogy rossz étvágyú kutya több részletben eszi meg a szükséges mennyiséget, és az is előfordulhat, hogy kistestű kutya kisméretű gyomra miatt több részletben eszi meg a napi adagját. Abban az esetben, ha konyhai maradékot is etetünk a kutyával a táp mellett, akkor vigyázni kell, nehogy túl sokat etessünk. Ilyenkor csökkentsük a táp napi előírt mennyiségét a konyhai maradékmennyiségének megfelelően. Így megelőzhetjük az elhízást. Rendszeresen figyeljük a kondícióját, természetesen a fajta jellemzőinek ismeretében.

 

Bár a legtöbb kutya élvezettel fogyasztja, a csokoládé akár végzetes megbetegedést, elhullást is okozhat. E tekintetben főként az étcsokoládé nagyobb mennyiségű fogyasztása rejthet veszélyeket. Ne adjunk tehát kedvencünknek jutalomképpen!

Könyvajánló

Dysplasia = hibás fejlődés

„A csípőízület dysplasia egy olyan örökletes fejlődési rendellenesség, melynek során a csontos váz és az izomzat fejlődése közötti összhang felborul, ennek következtében ízületi lazaság, instabilitás alakul ki, amely a combcsontfej subluxatiojához vezet.”

Amit általánosságban tudni kell róla:

• a leggyakoribb öröklődő jellegű orthopédiai betegség
• poligénes, multifaktoriális
• környezeti hatások befolyásolják
• a genetikai szűrés még nem megoldott

A „hibás fejlődés” következtében

• ízületi lazaság, subluxatio
• következményes ízületi deformitások
• fokozatosan súlyosbodó csípőízületi arthrosis (degenerativ ízületi betegség, DJD) alakul ki.

 

Minden kutyafajtában megtalálható, de

• 12 kg alatt általában nincs klinikai tünet
• nagytestű, gyors növekedésűek érintettek (német juhász, rottweiler, labrador retriever, stb.)
• szukáknál gyakoribb
• 70 %-ban kétoldali az elváltozás

 

Kezdeti fázisban enyhe aszeptikus ízületgyulladás, később fájdalom, instabilitás és subluxatio jelentkezik, végül arthrosis alakul ki.

Életkorral változnak a diagnosztikai jelek, melyek:

4-5 hónapos kor alatt: kutya sokat ül, hátsó végtagon szűk lábállás, izomatrophia (sorvadás), fájdalom ilyenkor még nincs.

4-6 hónaptól 11-15 hónapig (az intenzív növekedés fázisa): már fájdalom (juvenilis fájdalom) és következményes sántaság is jelentkezik, már szembetűnő a hátsó végtag sorvadása, kompenzáló testtartás (hátsó végtagok has alá állítva), kompenzáló mozgás (lassú „riszálás” = a medence fokozott oldalirányú kitérése, valamint gyors „nyúlugrás” = két hátsó végtagot egyszerre viszi előre), kompenzáló végtagállás (csánkízület hiperextenziója = lábujjhegyen jár).

3. Felnőttkori: a tünetekért a következményes arthrosis felelős, a korábbi tünetek felerősödnek, passzív mozgatáskor hóropogás-szerű hang (kopott porcfelszín, fibrosis, osteophyta = csontkinövések ízület környékén), az arthrosis stabilizálja az ízületet, ezért kimutatható instabilitás már nincs, trauma hatására heveny gyulladás alakulhat ki, ami hirtelen jelentkező fájdalommal és sántítással jár.

 

Csípőízületi dysplasia szűrése röntgenvizsgálattal

Besorolás:

• Mentes ( A )
• Átmeneti ( B )
• Enyhe ( C )
• Közepes ( D )
• Súlyos ( E )

Az értékelésről bővebben itt olvashat.

 

A csípőízületi dysplasia terápiája:

Alapelvek:

• a klinikai és a röntgen tünetek sokszor nem arányosak
• rengeteg kutya tünetmentes
• operálni csak a klinikai tüneteket mutatókat szükséges
• mindig ki kell zárni először a neurológiai betegségeket.

 

Lehetőségek:

1. Konzervatív:

• non szteroid gyulladáscsökkentők – fájdalomcsillapítók fiatalnak és idősnek, szteroid gyulladáscsökkentők ritkán, maximum idős állatnak
• porcregenerálók (glükózamino-glikánok, cápaporc, rákpáncél, zöldkagyló kivonatok)
• mozgáskorlátozás

2. Műtéti:

 

 

• Korrekciós: symphyseodesis, háromszoros medencei osteotomia, varizációs osteotomia, darthroplasztika.
• Arthroplasztikák: combcsont fej –és combnyak eltávolítás, totál csípőízületi protézis.

Az egyik leggyakoribb parazitás bántalom a bolhásság. A bolhák világszerte előforduló paraziták, amelyek a melegvérű állatok vérét szívják.

A gazdaspecifikusság nem jellemző rájuk, azaz kutyákon és macskákon előfordulhat emberbolha (Pulex irritans), kutyabolha (Ctenocephalides canis) és macskabolha (Ctenocephalides felis) egyaránt. A felnőtt bolhák állandó élősködők, 4-6 hetes életüket végig a gazdán töltik. A nőstények vérszívás és párosodás után a tojásaikat a gazdaállat szőrzetébe rakják. A tojások nagy része pár órán belül az állatokról a környezetbe, főleg kedvenceink pihenő- és fekvőhelyére hullik, melyből lárvák kelnek ki. Utóbbiak a szőnyeg, a padló, a bútorok réseibe bújnak, a lepotyogó bolhaürülékkel táplálkoznak, mely sok vért tartalmaz. A lárvák bebábozódnak, és hónapokig ebben az állapotban maradva a megfelelő gazdaszervezetre várnak. Ha utóbbi feltűnik, azonnal ráugranak, ezzel újra kezdődik az egész ciklus. A teljes bolhanépességnek csak 5%-a felnőtt, a többi pete, lárva, báb, melyek hosszú ideig fertőzőképesek. Tehát amit az állaton látunk csupán a jéghegy csúcsa, a többi 95% a környezetben (kertben, lakásban) rejtőzik!

A bolhásság előfordulása szezonális, leginkább a meleg tavaszi és nyári hónapokban figyelhetők meg tömegesen, télen számottevően csökken a számuk. A lakásban tartott állatok körében viszont az év bármely időszakában gondot okozhatnak.

A bolhák a vérszíváson kívül nyugtalanítják az állatot, súlyos esetben vérszegénységet, valamint igen gyakran a bolhacsípés okozta allergiás bőrgyulladást is okoznak. Kutyák esetében a leggyakoribb elváltozások a faroktő környékén, a törzs hátágyéki tájékán és a combok belső felületén láthatók. A heves vakaródzás miatt az állatok nyugtalanok, harapdálják és nyalják magukat. Macskák esetében a bolhanyál-allergia leggyakrabban ún. miliaris dermatitis formájában jelentkezik, ilyenkor az állat fején, nyakán, hátán és egyéb testrészein is bőrpír, hólyagocskák, majd apró vörösesbarna pörkök keletkeznek, amelyeket tapintással jól lehet érezni.

Mindemellett a bolhásságnak közegészségügyi jelentősége is van. A bolhák ugyanis a kutyákban és macskákban élősködő, de az emberekre (főként gyerekekre) is veszélyt jelentő galandféreg (Dipylidium caninum) köztigazdái lehetnek.

A kezelés az elmondottak figyelembevételével történjen, a védekezés során az állatokon előforduló bolhák és a környezetben fejlődő lárvák elpusztítására egyaránt törekedni kell. Tehát fontos az állat tartózkodási helyének porszívózása, a fekvő matrac, ruha mosása, illetve rendszeres cseréje. Az összes állatunkat egyszerre kezeljük bolhairtó szerrel, melyet a hatásidőt figyelembe véve többször is ismételjük, a bábok több hónapos túlélése miatt. A modern, hatékony szerek közül manapság a legnépszerűbbek és legpraktikusabbak az ún. spot on készítmények. Ezekkel rácseppentős oldatokkal könnyen és stresszmentesen lehet az állatokat kezelni, hatásuk gyorsan kialakul, és 1 illetve 2 hónapos hatékonysággal bírnak. A kezelés során az említett oldatot a két lapocka között martájékon vagy tarkótájékon a szőrt széthajtva a bőrre kell juttatni. Nem kell bedörzsölni, sőt a kezelt területeken néhány órán át ne is érintsük meg az állatot, míg a készítmény fel nem szívódik. A hatóanyag nemcsak a rácseppentés helyén fejti ki hatását, hanem eloszlik a bőrön és a test egész felületén jelen lesz. Az egyes készítmények méretezve vannak, így az állatok a testtömegükkel arányosan kapnak a kiválasztott oldatból. Fontos, hogy macskák és kutyák számára különböző készítmények léteznek. Egyes hatóanyagok ugyanis a macskákra mérgezőek, ezeket náluk tilos alkalmazni. A készítményekhez már a legtöbb állatorvosi rendelőben illetve az állatgyógyászati patikákban hozzá lehet jutni.