A kutya táplálása
A kutya egészségének fenntartásához alapvető, hogy napi rendszerességgel, megfelelő mennyiségű, kiegyensúlyozott táplálékkal lássuk el az állatot. Vannak bizonyos tápanyagok, amelyeket az állat nem nélkülözhet (pl.: fehérje, szénhidrátok, zsír, vitaminok, ásványi anyagok, rostok, víz), ugyanakkor korát, egészségi állapotát és életmódját is figyelembe kell vennünk a táplálék összeállításakor.
Táplálkozási szokások
A kutyák ragadozó állatok (carnivorák), őseik a vadászattal szerezték a táplálékot, a zsákmányszerzés gyakoriságától függően napokat is kibírtak táplálék utánpótlás nélkül.
Ez a magyarázata, hogy egyes kutyák kipukkadásig tömik magukat, ha nem szabályozzuk az eleség mennyiségét. Ösztöneik késztetik őket erre, melyek azt súgják, egyenek, mert ki tudja, mikor jön el a következő étel ideje.
A felnőtt kutyákat általában naponta egyszer kell megetetni, egyes esetekben a napi eledelt két részletben is etethetjük. Egyes fajtákat (pl.: német juhászkutyák, német dogok, szetterek, rottweilerek, vagyis az ún. mély mellkasú kutyákat) ajánlatosabb naponta kétszer etetni, hogy nagyobb eséllyel elkerüljük például a következményes gyomorkitágulást és gyomorcsavarodást, mely végzetes kimenetelű lehet, ha az állat nem részesül időben állatorvosi segítségnyújtásban.
A válogatós kutyák kezelése
A kutyák nem unják meg az állandó, ízre elfogadható és tápláló eledelt, emésztésüknek pedig jót tesz a rendszeresség. A válogatós kutyák rendszerint gazdájuk miatt válnak különccé, egy kutya nem hajlandó éhezni, csakis akkor, ha erre testi ok, például betegség kényszeríti, tehát elegendő, ha finnyás kedvencünknek néhány napon keresztül nem adunk egyebet, mint a rendszeres időközönként megjáró ételét. Amit a kutya nem fogyaszt el 20-30 percen belül, vegyük el előle és ne kínáljuk újra étellel egészen a következő etetési időig.
Az esetek többségében 2-3 nap alatt elfogyasztja az általunk kínált eledelt, persze fontos, hogy közben ne szánjuk meg az állatot és ne kínáljuk meg olyan eledellel, amit szívesen elfogad. Ha egy kutya egy adott tápot szívesen elfogyaszt, akkor azt éveken keresztül fogyaszthatja, nem szükséges csak amiatt cserélgetni a tápokat, hogy esetleg meg ne unja az állat.
Házi koszt vagy kutyatáp?
A legtöbb kutya örömmel fogadja a házi kosztot, de önmagában ezzel nem túl egyszerű kiegyensúlyozott módon táplálni kedvencünket. Az otthon készített ételek mellett csak nem teljes bizonyossággal szüksége van kiegészítő ásványi anyagokra és vitaminokra is. Beszéljük meg a kérdést állatorvosunkkal.
A legegyszerűbb etetési mód, ha kiválasztunk egy jó minőségű tápot és időnként kényeztetésképpen otthon készült finomsággal kínáljuk az állatot, vagy ezzel növeljük étkezési kedvét, ha beteg és elveszíttette az étvágyát. A főtt étel ne legyen forró vagy túl hideg, mindig hűtsük szobahőmérsékletűre mielőtt megkínálnánk vele kedvencünket, ne legyen nagyon zsíros vagy fűszeres. Lehetőség szerint a csontetetést is kerüljük, főként nagyobb mennyiségben, bár a kutyák általában szeretik, de amellett, hogy tápláló értéke minimális, számos emésztési problémát (pl. gyomormegterhelést- és következményes gyulladást, emiatt hányást, vagy éppen hasmenést illetve bélsárpangást /obstipatiot) okozhat.
Életszakasznak megfelelő etetés
A kölyökkutyák rendszerint 3-4 hetes korukig kizárólag szopnak, ekkor viszont fokozatosan elkezdenek átállni a szilárd táplálékra. 6 hetes koruk után adhatunk nekik önmagában kölyök tápot.
Általánosságban elmondható, hogy kb. 4-5 hónapos korig napi 3x, majd 10-12 hónapos korig napi 2x, azt követően napi 1x elegendő etetni a kutyákat, mindez persze nagymértékben függ az adott fajtától, testmérettől, esetleges betegségektől, az állat korától, kondíciójától és egészségi állapotától.
A kölyköket kizárólag nekik készített eledellel kell etetni, a felnőtt kutyák tápláléka számukra nem megfelelő. Az eltérő kor és méret eltérő táplálékigényt jelent. A kölykök energiaigénye közel kétszerese lehet a felnőttekének, azonban kis gyomorméretük miatt a felnőtt állatoknak készült tápból nem tudnak annyit felvenni, amely a tápanyag és energiaigényüket fedezné. A kölykök tápláléka a felnőttekéhez viszonyítva koncentráltabb, tápanyagokban és energiában gazdagabb, továbbá eltér benne az egyes tápanyagok és energia egymáshoz viszonyított aránya is. Ezért a kölyköket felnőtt táppal etetni súlyos kerülendő.
Az egyes fajták növekedési sebessége eltérő, a nagytestű fajtáké a legnagyobb. Amíg egy kistestű kölyök növekedése során a születéskori testsúlyát tízszeresére növeli, (az ember 28-szorosára) addig a például a német dog születési súlyának kb. 130-szorosára nő). A gyors növekedés időszakában (4 és 10 hónapos kor között) főleg a nagytestű fajták kölykeinél vétett etetési hibák maradandó csontfejlődési rendellenességekhez és ízületi deformitásokhoz vezethetnek. Ennek megelőzése érdekében a nagytestű fajták kölyök tápjai alacsonyabb energia-, zsír- és fehérjetartalmúak, mint a kisebb testű fajtáké.
A túlzott kalcium-etetés is súlyos következményekkel járhat. A kölyökkutyák emésztőrendszere még nem tudja korlátozni a kalcium felszívódását, a felnőtt kutyákkal ellentétben. Ha túl magas a táplálék kalcium tartalma, vagy csonterősítő tablettákat túladagolja a gazda, akkor annak jelentős része felszívódik a kölyök bélcsatornájából. A kalcium túladagolás a csontosodás folyamatát megzavarja
A növendék kor vége, illetve a felnőtt kor kezdete a különböző méretű fajtáknál eltérő. Általánosságban érvényes, hogy a nagyobb fajták növekedése később fejeződik be, mint a kis vagy közepes fajtáké.
A kis és közepes termetű fajtákat kb. 1 éves koruktól, a nagytestű fajtákat 1,5-2 éves koruktól tekinthetjük felnőttnek. Ennek épp a fordítottja igaz az öregedésre: a kistestű fajtákat később (kb. 9-10 éves kortól), a nagyobbakat korábban (kb. 7-8 éves kortól) tekinthetjük idősnek.
Ennek megfelelően változnak az igényeik is. A különböző nagyságú fajták anyagcseréje is eltérő sebességű. A kisebb testűek anyagcseréje gyorsabb, azaz többet fogyasztanak testtömeg kilogrammra számítva, mint a nagytestű fajták. Tápanyag- és energiaigényüket nagyságuk mellett az aktivitásuk is befolyásolja. Nagyobb az igénye egy vemhes, szoptató vagy egy munkakutyának, kisebb az ivartalanított vagy egész nap lakásban, fotelben heverésző házi kedvencnek.
A kutya tápanyag igényét alapvetően meghatározza ragadozó származása. A kutya bélcsatornája rövid, tehát gyorsan emészthető tápanyagokra van szüksége; állati eredetű fehérje alapú táplálékot igényel, nem növényi fehérjéket; vagyis húst, pl. csirkét, bárányt, nem pedig szóját és glutént. Emellett szüksége van szénhidrátokra és zsírokra is, valamint vitaminokra, ásványi anyagokra, makro- és mikroelemekre, ráadásul mindezekre megfelelő mennyiségben és arányban. A táp összeállítása tehát nem egyszerű feladat, ezért célszerűbb kész tápot etetni, mint otthon elkészíteni a kutya eledelét. Számtalan táp közül lehet ma választani, érdemesebb állatorvosi rendelőkben, szakboltokban vásárolni, ahol szaktanácsot is adnak. Célszerű az állat igényeit kielégítő, jó minőségű kutyatápot választani, ez esetben napi etetési költség sem drágább, mintha otthon főznénk kedvencüknek nap mint nap.
Felnőtt korban általában elegendő naponta egy alkalommal etetni a kutyát, lehetőleg este, amikor utána pihenni tud az állat. Nem ajánlatos etetés után mozgatni, játszani vele, mert (főleg nagytestű fajtáknál) telt gyomor esetén nagyobb a gyomorcsavarodás kockázata. Fontos a rendszeresség: próbáljuk tartani az etetési időpontot is, lehetőség szerint ne váltogassuk.
Elképzelhető az is, hogy rossz étvágyú kutya több részletben eszi meg a szükséges mennyiséget, és az is előfordulhat, hogy kistestű kutya kisméretű gyomra miatt több részletben eszi meg a napi adagját. Abban az esetben, ha konyhai maradékot is etetünk a kutyával a táp mellett, akkor vigyázni kell, nehogy túl sokat etessünk. Ilyenkor csökkentsük a táp napi előírt mennyiségét a konyhai maradékmennyiségének megfelelően. Így megelőzhetjük az elhízást. Rendszeresen figyeljük a kondícióját, természetesen a fajta jellemzőinek ismeretében.
Bár a legtöbb kutya élvezettel fogyasztja, a csokoládé akár végzetes megbetegedést, elhullást is okozhat. E tekintetben főként az étcsokoládé nagyobb mennyiségű fogyasztása rejthet veszélyeket. Ne adjunk tehát kedvencünknek jutalomképpen!
